Sziasztok! ^^
Sárának köszönhetően (innen is csókollak), a JunBin történetem (Don't Touch Me!), részesült egy újabb díjban, amit itt is szeretnék nagyon-nagyon megköszönni! ^^ Sári egyébként a A Valós Élet írója, emellett persze más ficijei is vannak ^^ Bevallom, a NamJin nem az én párosom (mostanában már biztosan nem), de ti mindenképpen olvassatok bele, hátha elnyeri a tetszéseteket ^^
Íme a tíz kérdés, amelyekre válaszolok!
1. Miért döntöttél úgy, hogy elkezdesz írni?
Ez számomra abszolút nem döntés kérdése volt. Egyszer csak kedvet kaptam hozzá, és valamiért elkezdtem. Régen volt már ez, kicsi is voltam, nem igazán emlékszem, ami azt illeti. Később rájöttem, hogy van némi érzékem a dologhoz, így már pár éve komolyabban is foglalkozom vele.
Ha a kérdés amúgy csak a fanfiction írásra vonatkozott, akkor ez a válaszom: 2014 karácsonyán kezdtem meg az első fanfictionömet, és csak szórakozásból kezdtem bele. Kíváncsi voltam milyen lehet, jó poénnak tűnt, és sosem gondoltam volna, hogy végül ez lesz belőle.
2. Volt-e már olyan pillanatod, amikor megfordult a fejedben, hogy abbahagyod az írást, mert olyan kritikát vagy valami olyasmi történt, aminek következtében erre gondoltál?
Mint a legtöbb írónak az életében, nekem is természetesen volt ilyen korszakom. Egyszer még szüneteltettem is az írást, de annak személyes okai (is) voltak, és nem jó szívvel tettem. Az írás a szenvedélyem, hosszútávon valószínűleg nem bírnám ki, ha nem ülhetnék le a gép elé, megnyitva a Word-öt, azon gondolkozva, mi a jó Istent kezdjek a karaktereimmel. Ennek megvan a maga szépsége, amit sosem tudnék valószínűleg elengedni.
3. Ha megtehetnéd melyik főszereplőd/szereplőd vagy esetleg más történet szereplő bőrébe bújnál bele és mennél végig a történeten?
A saját szereplőim/karaktereim közül azt tudom, hogy Jin (The Death Of Lover) életén ezer százalék, hogy NEM mennék végig. Akik olvasták azt a ficit, pontosan tudják miért. De például, ugyanebből a történetemből, Jungkook szemszögéből nagyon is végigmennék az eddigi és az elkövetkezendő fejezeteken. Pluszban a School of Shame-ből és Love of Shame-ből ismert Baekhyun életét is kipróbálnám, bár itt is lennének olyan részek, amik bennem is meglehetősen mély sebet okoznának.
Akinek az életét tuti nem csinálnám végig, még akkor sem, ha kényszerítenek rá, az a A Different History-s Sehun, és a LIMBO-s Baekhyun. Sem mentálisan, sem fizikailag nem bírnám elviselni azt, amit ők elviseltek. (És itt jövök rá, mennyire szadista vagyok a karaktereimmel).
4. Gondolkodtál már azon, hogy esetleg egy teljesen más műfajú történetet írsz, ami merőben nem a te stílusod, de ki szeretnéd próbálni?
Igazából ezt már megtettem. Írtam már drámát, krimit, fantasy-t, paródiát, egypercest, novella sorozatot, slice of life-ot, fluff-ot, angst-et, illetve jelenleg van egy vígjáték-szerű szerepezésem is. Szívesen írnék horrort, és esküszöm, egyszer akár még a történelmi regény stílust is kipróbálnám, bármennyire is utálom a törit. A saját stílusomtól sosem tudnék megszabadulni, de minden stílusban ki szeretném próbálni magam, hogy a legvégén tudjam, melyik megy nekem a legjobban.
5. Ha találkoznál az egyik történeted szereplőjével, és kiderülne, hogy olvasta a sztoridat, akkor milyen kérdésekkel bombáznád?
Az első, ami kicsúszna a számon, tuti az lenne: "Honnan a faszból tanultál meg magyarul?". Ismerem magam, ezer százalék, hogy ezt egyszer még tényleg meg fogom kérdezni (akármilyen emberről). Amúgy, ha tetszene neki a fici, biztosan arról kérdezgetném, hogy akadt rá, miért olvasott bele, mi fogta meg, nem volt-e sértő stb. Biztosan nagyon kíváncsi lennék, és érdekelne az adott személy véleménye, szerintem ez a legtöbbeknél így van.
Ha nem tetszene neki, akkor felhúznám a nyúlcipőt, és sprintelnék haza, sírni a sarokba.
6. Az ismerőseid közül kivel írnál közösen egy történetet, és milyen címet adnál neki?
Nagyon senkivel, ami azt illeti. A szerepezés annyira nem az én stílusom, annak ellenére, hogy vannak szerepezéseim. Kipróbálni tök jó, de engem kifejezetten zavar, hogy a történet rendszeres frissítése két emberen múlik. Sokszor van olyan, hogy amikor én írnék, a partnerem elfoglalt. Ez van az Unmyeong c. KaiXing szerepezéssel is, amiből kész van egy csomó fejezet, ahogy látjátok, mégsem bírjuk befejezni, és ez engem bánt. Mert ha egyedül írok valamit, ott csak és kizárólag az én felelősségem, ha nincs friss rész, mást hibáztatni meg nem szeretek.
7. Melyik az a történeted, ami a legközelebb áll hozzád, amiben úgy érzed, magadat valósítottad meg?
Ami a legközelebb áll a szívemhez, az az A Different History, ez egyértelmű. Nagyon sok személyes dolog van benne, amit sokak nem érhetnek, és látom az első meg az utolsó fejezett között a hatalmas különbséget, ami egy látványos fejlődést mutat, nem csak nekem, hanem Nektek is! Ez pedig nagyon boldoggá tesz. Ráadásul nagyon sok mindent, és nagyon sok mindenkit köszönhetek annak a ficinek, ezért is magától érthető, hogy különleges helye van, a párosnak és a történetnek is a szívemben.
A Közös pontunk: Adam Lambert c. paródiámban nagyon beleírtam önmagamat, hogy ha kérdés második részét nézem. HongKi személyisége, nagyon durván az én karikatúrám, és a mai napig imádok ezen nevetni. Hihetetlen nagy kedvencem ez a történet, annak ellenére, hogy az egyik fejezet alá olyan kommentet kaptam, amitől fogtam a fejemet a röhögéstől.
8. Ha megtehetnéd (mert meg tudod) újraírnád valamelyik befejezett történetedet az elejétől kezdve, amivel talán teljesen más felé fog irányulni a történet?
Nem. Alternatív befejezések természetesen vannak a fejemben, de nem véletlenül nem azokkal vetettem véget az eredeti fanficiknek. Mindennek megvan a maga kis aranyosa oka nálam, és éppen ezért megtartom egyetlen egy valakinek a befejezett történeteim, esetleges változtatásait; ez pedig én vagyok. #sorrynotsorry
9. Megpróbálnál úgy is történetet írni, hogy annak nem idolok a szereplői, hanem általad megformált emberek?
Csináltam már, nekem ez nem lenne újdonság. Illetve, a mai napig úgy gondolom, hogy én nem az idolokról írok, egyszerűen csak kölcsönveszem a külsejüket és a nevüket. Lássuk be, a valóságban élő Oh Sehun, biztosan nem olyan, mint az A Different History-ban szereplő Oh Sehun. Nem telne sokba átírni a karaktereim neveit, és akkor már hopp; rögtön nem idolok. Ha így közelítjük meg a dolgokat, akkor sosem írta idolokkal, maximum a küllemükkel és a neveikkel, amiket - mint már említettem - rendkívül hamar megmásíthatnék. A fanfiction amúgy is csak marketing fogások, de azok között is kiemelkedően jók.
10. Melyik az a műfaj, amivel a leginkább szeretsz írni és miért?
Krimit és romantikus drámát, illetve a paródiámat nagyon szerettem írni. A fantasy-t jó volt kipróbálni, de rá kellett jönnöm, nagyon nagy figyelem és ötletáradat kell hozzá, pluszban kétszer annyira kell koncentrálni a részletekre, ez pedig rendesen eltántorított a dologtól. Pluszban, maga a Limbo nem nőtte közel magát a szívemhez, lehet ez is közrejátszik a véleményemben. De eltértem a tárgytól. A krimiket eleve imádom, szeretek harcokról írni, szeretem az ilyen összeesküvés elméleteket, élvezem a bonyolult karaktereket megalkotását, illetve azoknak megfejtését. (Lássátok: The Death of Lover). A romantikus dráma pedig adott a mindennapi életben, csak ki kell ragadni, és mások szeme elé tárni. A paródia pedig... Az embereknek kell a görbe tükörkép, kell, hogy tudatosan vagy tudat alatt nevessenek magukon. Illetve, még songficiket is imádok írni, mert szerintem rendkívül érdekes, ha egy dalszöveg köré kell felépíteni egy történetet.
10+1. Melyik a kedvenc ficid, és miért? Mi volt az, ami annyira magával ragadott?
Igazából nincs kedvenc ficim. Írtam nem egy, hanem kettő fanfiction ajánlót, ahol felsoroltam azokat a blogokat, amik tényleg elnyerték a tetszésemet, és érdemesnek tartom azoknak az elolvasását. Nem mondanám egyiket sem kifejezetten kedvencnek, mert mindegyiket egyformán jónak tartom, csak a xy mennyiségű ficiből mindegyik más-más hangulathoz és embertípushoz illik. Ezért lenne lehetetlen összehasonlítani azokat, amit nem fogok megtenni, természetesen. Szóval nem, nincs kedvencem, bár, van egy NamKook fordítás, amit egyszerűen imádok, és legalább ötször elolvastam. Ezt lehet egy eltitkolt kedvencnek nevezni, de ez csupán egy szösszenet, ami mélyen a szívembe zárta magát.
Beismerem, én most szemét leszek, és nem teszek fel kérdéseket, mivel senki olyat nem olvasok, aki ezt a díjat ne kapta volna már meg, és én ne akarnám neki odaadni ezt. Viszont, nektek, kedves olvasók, nagy örömmel felteszek néhány (ha nem tíz) kérdést, amit nagyon szeretnék, ha megválaszolnátok, csupán kíváncsiságból. ^^
Tíz plusz egy kérdés, amit felteszek az Olvasóknak!
1. - Mi volt az első fanfiction, amit olvastatok?
2. - Miért kezdtetek el fanfiction-t olvasni?
3. - Ha esetleg nem írtok; terveztétek valaha, hogy esetleg írni kezdtek?
4. - Melyik a kedvenc műfajotok, és melyik az, amelyiket nem bírjátok elviselni?
5. - Van olyan magyar, vagy akár angol fanfiction, amit olvasnátok könyv formában is?
6. - Melyik fanfiction karakterrel töltenétek el egy napot?
7. - Melyik főszereplő/sima szereplő bőrébe bújnátok, hogy végigéljétek mindazt, amit ő a történetben?
8. - Melyik karaktert utáltátok a ficikben? Melyik fici volt az?
9. - Szerintetek lesz olyan, hogy magyar, kpop yaoi fanfiction valaha meg fog jelenni könyvben?
10. - Szerintetek melyik íróknak kellene ezzel komolyabban foglalkoznia? Olvasnátok tőlük nem csak kpop-os, vagy yaoi történetet is?
10+1. - Melyik íróval találkoznátok szívesen (esetleg az Író-Olvasó találkozón)?
Köszönöm az eddigi figyelmeteket! ^^
